Jeles emberek Abaújszántó történelmében
Abaújszántó település, mint mezőváros XV.-XIX. század között a térség igazgatási és gazdasági vezető szerepkörét látta el, a XX. század első felében pedig térségi székhelyként működött. Ez által a történelmi korokban Abaúj és Zemplén vármegyében élt híres emberek és nemesi családok szinte mindegyike megfordult itt.
Az alábbiakban azon híres embereket, történelmi személyiségeket és nemesi családokat mutatom be, akiknek szoros és hosszabb kötődése volt a településsel valamint előre vitték annak fejlődését.

1.) Ádám Gábor
Életrajzi adatai nem ismertek, és valószínűsíthetően a jelenleg ismert művei csak töredékét képezi a teljes életművének. Az irodalmárok között vitatott az, hogy neve csak felvett név –a kor kényszerítettsége miatt- vagy valóságos. Mártír íróként ismert a köztudatban. Bóka László említette először nevét a „Mártír Írók /1947/ című munkájának bevezető tanulmányában. Budapesten 1928-ban Lantos Andor kiadásában jelenik meg legismertebb műve a „Megrendítő szellő” című novelláskötet. A kötet Abaújszántó és környékéről íródott, ez irányú kötődése miatt az írót mindenki a településsel azonosítja.

2.) Bacsinszky András (1732-1809)
1732. november 14.-én született Benetine-n és 1809. december 19.-én halt meg Ungváron. Görög katolikus püspök. Az ungvári jezsuitáknál, majd Nagyszombaton tanult teológiát és bölcsészetet. Liturgikus ószláv nyelven kiadta a bibliát. Kricsfalusy György az ő tiszteletére fordította magyarra a görög katolikus misét, amely a görög szertartású liturgikus irodalom első magyar nyelvű emléke. A település első görög katolikus papja, aki a templom építésénél (1791.) már esperesi rangban volt.

3.) Bakócz Tamás (1442-1521)
1442.-ben született Erdődön és 1521. június 15.-én halt meg Esztergomban. Bíboros, esztergomi érsek, a magyarországi reneszánsz egyik jellegzetes és kiemelkedő alakja. Mátyás király titkára és tanácsadója volt. Ulászló király uralkodásának ideje alatt akkora hatalomra tett szert, hogy „második királynak” nevezték. II Gyula pápa halála (1513. II. 20.) után az interregnum alatti kormányzótanács tagja lett és a pápaválasztáson /8. szavazattal/ a második helyre szorult Medici János (X. Leo) után. Nagy szőlő -és földbirtokokkal rendelkezik Szántó és Cekeháza területén

4.) Balassi Bálint (1554-1594)
Gyarmathi és Kékkői báró, a magyar nyelvű líra reneszánszkori első kiemelkedő világszintű képviselője. Az 1584-1586 között időszakban Abaúj Vármegy területén /Regéc vára, Boldogkő vára, Sárospatak vára, Abaújszántó, Gönc/ tartózkodik, és itt születik a “Borivónak való” című egyik leghíresebb verse. Az 1585. év nyarát a településen tölti, innen ír levelet (július 22.-én) barátjához Sövényházi Móricz Balázshoz, hogy legyen segítségére az ellene emelt vádak kivizsgálásában.

5.) Bárczay János
A háború utáni magyarország Földművelésügyi minisztériumának szakmai államtitkára volt. Aki 1939.-ben létrehozta településen jelenleg működő mezőgazdasági szakiskola, szakközépiskola és technikum előd iskoláját.

6.) Benczédi Székely István (1500 /1510/-1563)
Prédikátor, író. 1530 körüli időszakban protestáns iskolamesterként működik Abaújszántón.
Az első magyar nyelvű kalendárium szerzője és az első magyar nyelvű világkalendárium összeállítója. Jelentősebb művei:
F. m. Calendarium magyar nyelven
Keresztyénségnek fundamentumáról való tanúság
Az ekklézsiának régi deák Hymnus nevezettel való énekei
Zsoltárkönyv; – Krónika ez világnak jeles dolgairól

7.) Brankovics György
A XV. században élt szerb despota. A törökök elől menekülve 1420.-ban teljes udvarnépével Abaújszántón az Aranyos-patak déli oldalán telepedett le, amelyet a mai napig is „Belegrád”-nak, és a hozzá tartozó szántó területeket „Tótok”-nak neveznek.

8.) Bretzenheim Ferdinánd herceg
Régi német nemesi család. Az 1780. évben grófi címet kap, majd 1789. évben német birodalmi hercegi rangra emelkedett. Az 1803. évben Lindaut a Bóden-tó melletti birtokait elcserélte a volt /elkobozott Rákóczi birtok egy részére /Abaújszántó, Sárospatak, Regéc/ és így kerül a térségbe. Az 1820-as években a Bretzenheimek a regéci birtokon kaolinra bukkantak és a család barátja Széchenyi István biztatására 1825-ben megépítette az első magyar porcelángyárat. Az 1827. évben magyar indigenátust kapott

9.) Czékus László
A IXX-XX. században és annak fordulópontján élt evangelikus pap, újságíró. Az Abaújszántó evangélikus hitközösség vezetője és a helyi templom papja volt, aki 1897.-ben elindította útjára az Abaúj-Szántó és Vidéke általános hetilapot, amelynek szerkesztője lett.

10.) Dósa István
A XVII. században élt Római katolikus pap. Thököly 1678.-ben elfogadta, és Kassán börtönbe vetette, ahonnan 1679. január 20.-án megszökött és hónapokig bujdosó kurucként prédikált, majd királypárti lett. 1679. októberében Tarcalnál harcolt a kurucuk ellen, akik Tállyán elfogják és még az évben Abaújszántón lefejezik. A lefejezése ellen a település népe tiltakozott ezért csak fenn a Sátor-hegyen tudták az ítéletet végrehajtani. A köztudatban a mai napig is él az „Őszpap” legendája.

11.) Fábry Sándor
Az 1681.-ben Czekeházán indult artikuláris evangelikus egyház megalakítója, amiből kialakult a település és a térség evangelikus egyház. Ez időtájt a térségben ez az egyetlen egy evangelikus templom volt.

12.) Falussy Virág Mihály (1773-1844)
1773.-ban született Abaújszántón és 1844.-ben halt meg Endréden. Író. A Pesti Királyi Tábla jegyzője. A Martinovics Társaság tagsága miatti üldöztetése során Romániába menekül és itt, mint nyelvmester tevékenykedett. Részt vett a Napóleon elleni nemesi felkelésben. A legjelentősebb írása az 1805-ben kiadott „Az okos gyermeknevelés példája a köznép számára” című műve.

13.) Fanto Leó (1874-?)
1874. szeptember 8.-án született Abaújszántón, haláláról nem tudni semmit. Festő és grafikus. Bécsben, majd Drezdában élt, ahol az opera kosztüm -és színpad tervezője volt. A német színpadművészet kiemelkedő alakja. Jelentősek, és mára már világhírűek színes fametszetei.

14.) Farkas Mihály (1904-1965)
1904. július 18.-án született Abaújszántón és 1956. december 6.-án halt meg Budapesten. A csehszlovákiai és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja, az MKP és a MDP vezetője. 1948. IX. 9.-1953. VII. 2. közötti időszakban Magyarország honvédelmi minisztere.

15.) Gálszécsi István
XVI. századi tanító, prédikátor. Abaújszántó településen tanított és prédikált életének egy szakaszában, de az idők folyamán mindig visszatért ide. Legfőbb művei:
Kegyes énekekrül és keresztyén hitrül rövid könyvecske /1536/ – az első fennmaradt énekes könyv
Keresztyén tudományról való rövid könyvecske /1538./ – az első fennmaradt hangjegyes nyomtatvány

16.) Gara Anna
Károli Gáspár (nevéhez fűződik az első magyar nyelvű biblia) református lelkipásztor felesége. Esküvőjüket 1587.-ben a feleség születési helyén Abaúj-szántón tartották és lakodalmuk az itteni paróchián volt.

17.) Geleji Katona István (1589-1649)
1589.-ben született Gelejen és 1649. december 12.-én halt meg Gyulafehérváron. Nyelvtudós, egyházi író. Abaújszántón, Göncön és Sárospatakon tanult, majd Bethlen Gábor támogatásával a heidelbergi egyetemen. 1618.-tól a gyulafehérvári főiskola tanára, majd igazgatója lett. 1619-től Bethlen István nevelője. 1622.-től Bethlen Gábor udvari papja, majd 1633-tól haláláig erdélyi református püspök. Jelentősebb művei:

18.) Harsányi István (1873-1928)
1873. február 1.-én Abaújszántós született, és 1928. május 10.-én Sárospatakon halt meg. Itthoni és külföldi tanulmányai elvégzése után Sárospatakon fő könyvtárosként és teológia tanárként működött. Jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki, amelyek közül az alábbiak a legjelentősebbek:
Kisztei Péter élete és munkái
A kuruc balladák hitelessége
Csokonai Sárospatakon
A sárospataki református főiskolai könyvtár ősnyomtatványai
Sajtó alá rendezte:
Kazinczi levelezésének XXII. kötetét
Csokonai összes művét
Bessenyei „Az emberek próbája” című művét

19.) Hazslinszky Frigyes Ákos
1818. január 6.-án Késmárkon született, és 1896. november 18.-án Eperjesen halt meg. Botanikus, tanát, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Sárospatakon és Késmárkon jogot, teológiát és bölcseletet tanult. 1843.-ban Bécsben ásványtant és kémiát hallgatott, majd 1846.-ban Eperjesen tanár lett. A virágos növények magyarországi elterjedésével és előfordulásával foglalkozott. Úttörő munkásságot fejtett ki hazánkban a virágtalan növények /algák, mohák, gombák/ botanikai feldolgozásának területén. 1860.-ban bejárta Abaújszántót és környékét, amivel kapcsolatban több publikációt jelentetett meg és a Tokaj-Hegyalja flórája című művében ezt összefoglalja.

20.) Ilosvai Selymes Péter
1568.-ban Abaújszántón iskolamesterként működött. A XVI. század epikus, énekszerzője. Tinódi Lantos Sebestyén mellett a legtermékenyebb magyar verselő. Arany János az Ő művét használta fel a Toldi-trilógia megírásakor. Szántón írta Thury Farkas Pál protestáns lelkész Katalin nevű lányának keresztelőjére a „Sokféle neveknek magyarázatja” című művét.

21.) Irányi Dániel (1822-1892)
1822. február 24.-én született Toporcon és 1892. november 2.-án halt meg Nyíregyházán. Ügyvéd, újságíró, a reform mozgalom elkötelezett híve és jeles alakja. Eperjesen jogot és bölcsészetet tanult. Jelentős szerepet töltött be az Ellenzéki Kör, majd az 1848. márciusi pesti mozgalom megszervezésében. A forradalom idején (1848.) igazságügy miniszteri titkár. Az emigráció ideje alatt Párizsban újságíró, majd 1866.-ban Kossuth küldötte Bismarcknál. A kiegyezés (1868.) után a 48-as Párt elnöke, majd a Függetlenségi Párt megalakulása (1884.) után annak is elnöke. Küzdött a polgári házasságért és az analfabéták oktatásáért. Édesapja Abaújszántón volt református lelkésze. A településen sokat megfordult, többször találkozott itt Kossuth Lajossal és egy rövid ideig lakott a szüleinél.

22.) Jászai Pál (1809-1852)
1809. február 9.-én született és 1852. december 29.-én halt meg Abaújszántón. Történetíró, az MTA tagja. Pesten gróf Teleki József jurátusa, akivel kiment Bécsben, ahol a kancellária fogalmazója, majd titkára lett. Jelentős forrásgyűjtést végzett a közigazgatás és az államigazgatás területén. Az 1843-1844. időszaki országgyűlésre Ő készítette elő a városok szavazati jogairól szóló javaslatot. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök titkára volt. 1849-től Abaújszántón él, ahol maradandó történelmi munkákat írt, amiből a legjelentősebbek:
A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
A magyar nemzet napjai a legrégebbi időtől az Aranybulláig

23.) Dr. Kalocsay Kálmán (1891-1975)
/emlékezés Molnár László főiskolai docens tollából >>itt /
1891.-ben született és 1975.-ben halt meg Abaújszántón. Világszerte ismert eszperantó költő, műfordító és orvos. Eszperantó nyelvre fordította a János Vitézt, az Ember tragédiáját, és Dante Pokol című művét. Versei önálló kötetben és antológiákban jelentek meg. 1982.-ben emléktáblát emeltek tiszteletére és 1986-ban felállították bronz mellszobrát az öregek otthonának kertjében.

24.) Patai Sámuel
Nagybirtokos nemes. A Rákóczi szabadságharc leverése után, mint consiliarus nagy vagyonra tett szert, és majorátust alapított. Nagy birtokai voltak Abaúj, Zemplén, Borsod, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, és Máramaros vármegyékben. Abaújban Cekeházán, Szinán és Göncruszkán voltak nagyobb birtokai. Az Abaújszántó részét képező Cekeházi (Patai)- kastély építése az Ő nevéhez fűződik.

25.) Rákóczi Zsigmond (1544-1608)
1544.-ben született és 1608. december 5.-én halt meg Felsővadászon. Erdélyi fejedelem. A Rákóczi család vagyonának és felemelkedésének megalapozója. Perényi Péter udvarában nevelkedett Sárospatakon. 1587.-ben Eger vár kapitánya, majd 1588. október 8.-án fényes győzelmet aratott a törökök ellen, aminek hatására ez évben bárói rangot kapott. 1604.-ben csatlakozik Bocskai István erdélyi fejedelemhez, majd 1605. szeptemberében Erdély tejhatalmú kormányzója és generálisa. 1607. február 8.-án Bocskai halála után Erdélyi fejedelemmé választják. 1590.-ben Alaghy Judittal kötött házassága révén a család birtokokat szerez Abaújszántón.

26.) Szántói Szemán István (1880-1960)
1880. július 5.-én született Abaújszántó és 1960. december 21.-én halt meg Miskolcon. Író, irodalomtörténész . Újságíróként a Felvidék segédszerkesztője, majd az Egyház és az Iskola című lap szerkesztője volt. A század elején tanár, könyvtáros, majd Miskolcon görög katolikus püspök helyettes. Jelentősebb irodalmi művei:
Az élet útja /regény;
Vergődő lelkek /regény
Tíz év /elbeszélések;
A rutén kérdéshez /tanulmány

27.) Szatmári György (1457-1524)
1457.-ben született Kassán és 1524. április 7.-én halt meg Budán. Püspök, a Jagelló-kor egyik vezető államférfija, kancellár. Gazdag kereskedő családból származott, és a krakkói egyetemen végezte tanulmányait. A királyi kancellári alkalmazottja lett, akit pályája idején Bakócz Tamás támogatott. Fő –és titkos kancellár, aki az ország külügyeinek tejhatalmú ura /megválasztatta Perényi Imrét (1504) és Báthori Istvánt (1519) nádorrá/, valamint pécsi püspök (1521-24) és esztergomi érsek (1522-24) is egyben. Hatalma már 1510.-ben túlszárnyalta Bakócz Tamásét. Halála után egyéb birtokaival együtt a Szántói és Czekeházi birtokokat Kassa városára hagyta, amely földterületek a mai napig őrzik kassai nevet.

28.) Thury Farkas Pál
Abaújszántói református lelkipásztor, akinek nevéhez fűződik 1576-os romai katolikus templom református kézre kerülése. Károli Gáspár barátja, lelkitársa és a bibliafordításban munkatársa.